FAJTAT�RT�NET

Amikor 1854-ben valamilyen term�szeti ok folyt�n a sv�jci Jur�ban a hegyi tavak szintje drasztikusan leapadt, a felsz�nre ker�lt t�zegr�tegekben nagyon fontos id�sz�m�t�s el�tti leleteket tal�ltak. A megmaradt t�medrek mellett a r�g�szek egy�tt fedeztek fel emberi �s kutyacsontv�zakat. A tud�sok a kuty�t Canis familiaris palustris-k�nt hat�rozt�k meg, melyek ismertebb neve t�zegkutya. A leletek a k�korszak v�g�r�l sz�rmaznak (kb. i.e. 3000-2000).  Nem f�r k�ts�g teh�t ahhoz, hogy a k�korszaki sv�jciak jelent�s sz�mban teny�sztettek f�lm�teres �tlagos magass�g� kuty�kat.
A legr�gebbi t�zegkutya kopony�kat a Wetzikon-i �sat�sokn�l tal�lt�k (kb. i.e. 3000). A Lattringen-i �sat�sok t�zegkutya maradv�nyai kb. i.e. 2000-b�l sz�rmaznak. Az ezer�ves id�szak alatt a koponyat�pusok tiszt�n l�that�an k�t vagy h�rom k�l�nb�z� t�pus ir�ny�ba fejl�dtek tov�bb, ami azt jelzi, hogy bizonyos fajta szelekci� - term�szetes vagy emberi - zajlott le.
A t�zegkutya k�korszaki fejl�d�se olyan szempontb�l fontos, hogy a differenci�l�d�s k�t vagy h�rom t�pus ir�ny�ba nyomon k�vethet�. A Lattringen-ben tal�lt kopony�k szerkezet�kben legk�zelebb �llnak a schnauzerekhez �s azok korai el�deinek min�s�lnek.
Az els� �r�sok, melyek a schnauzerre utalhatnak, Merovigniai Dagobert kir�lyt�l sz�rmaznak (uralkodott i.sz. 628-638). Lex Baiuvariorum-�ban Dagobert kijelenti, hogy megb�ntettek n�meteket vad�szat k�zben elk�vetett hanyags�gb�l vagy m�s k�r�lm�nyekb�l ad�d�an egy bibarhund hal�la miatt, amely egy n�h�ny germ�n t�rzs �ltal h�dvad�szatra haszn�lt terrier t�pus� kutya.
Albrecht D�rernek volt egy schnauzer t�pus� kuty�ja 1492-1504 k�z�tt. Ez id� alatt sz�letett sz�mos munk�ja ilyen vagy olyan m�don tiszt�n �br�zolja az �llatot, amely, minden k�ts�g n�lk�l, nagy hasonl�s�got mutat a mai modern schnauzerrel.
Mostan�ban lelt�k meg Conrad Jahn 1863. �vben kiadott Das Werk von Johann Adam Klein c. k�nyv�t, amely Klein r�zkarcainak gy�jtem�ny�t mutatja be. A 79. sz�m�n, melyet Klein 1812-ben �rt al�, a k�vetkez� felirat tal�lhat�: "A k�t pincher vastag nyak�rvvel, az egyik dr�tsz�r� �s 3/4 r�szben el�lr�l l�that�, falon �lve, melyen Klein 1812 felirata l�that�. A simasz�r� mellette fekszik az ellenkez� ir�nyba tekintve." (A pinscher sz� megt�veszt� lehet a schanuzer sz�vegk�rnyezetben, b�r a r�gi irodalom ezt a kifejez�st haszn�lta, amikor a mai modern schnauzer �sap�ir�l besz�lt.)
Jelent�s k�l�nbs�g van a dr�tsz�r� �s a simasz�r� kutya k�z�tt, b�r nem olyan hangs�lyos, mint a modern schnauzer �s pinscher eset�ben. Mindk�t kutya v�gott f�l� (nagyon r�vid) �s v�gott fark�. A dr�tsz�r�n n�mi szak�ll �s szem�ld�k l�that�. A szemek s�t�tek. Az el�mell hangs�lyos. Az els� negyed egyenes, er�s �s macskamancsuk van. A k�pen l�that� bog�ncs nagys�g�b�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy a kutya m�rete 40 �s 50 cm k�z�tt van.
Herbert Hirschfelder nemr�gen fedezett fel egy 1832-es kiad�s� k�nyvet a kuty�kr�l, mely n�met nyelven a legr�gebbinek tekinthet�. A Die Jagd- und Andere Hunde in Allen Ihren Verhaltnissen, melyet  Johann Wilhelm Baumeister �rt, le�rja �s jellemzi a k�l�nb�z� kutyafajt�kat. �rdekes, hogy Baumeister D�l-N�metorsz�gban, fajt�nk sz�rmaz�si ter�let�n  sz�letett (Augsburg vagy Schwabisch Gm�nd, 1804), �lt �s hal meg (Stuttgart, 1846). Baumeister, mint vid�ki �llatorvos, bizony�ra nagyon j�l ismerte  ezt a vid�ki kutyafajt�t. A fajt�k felsorol�s�ban �s jellemz�s�ben a II. oszt�ly alatt eml�ti a bentchurt �s a rattenfangert. B�r nem illusztr�lja a fajt�t, a le�r�s tele van olyan r�szletekkel �s portr�val, melyek a Klein 1812. �vi r�zkarc�n szerepl� kuty�hoz hasonl�tanak. Azt �rja: A kuty�nak el�g kerek feje van �l�nk szemekkel, kit�n� harap�ssal �s durva sz�r�  szak�llal bor�tott pof�val. A l�bai er�sen izmosak �s rajtuk er�s k�rm�k vannak. A teste r�vid, farka �ltal�ban kurt�tott. A fed�sz�rzet nem t�l hossz� de sz�lk�s, stb.
1834-ben H.G.L. Reichenbach Der Hund in Seinen Haupt- und Nebenrassen c. m�v�ben els�k�nt adta meg a durvasz�r� pinscher �s a simasz�r� pinscher le�r�s�t valamint szaporod�s�t. Egy megjegyz�sben vil�gosan kijelenti, hogy a pinscher, mint fajt�t jelent� sz�, nem angol kifejez�s. A dr�tsz�r� p�ld�ny k�pe v�gatlan fark� kuty�t mutat, vil�gos sz�nnel, arc�n n�mi szak�llal �s s�t�tebb maszkkal.
Amikor 1873-ban valaki Angli�ban elhat�rozta, hogy ebteny�szt� klubot alap�t �s a fajtiszta kuty�kr�l sz�rmaz�si k�nyvet vezet be, a t�rt�net �jabb fordulatot vett. 20 �ven bel�l az �sszes eur�pai orsz�g �tvette az angol p�ld�t. Mindegyik megalap�totta a saj�t nemzeti ebteny�szt� egyes�let�t �s felsz�l�totta saj�t nemzet�t, hogy kezdjenek valamit saj�t kutya�r�ks�g�kkel �s p�tolj�k be az elvesztegetett id�t. Ez az oka annak, hogy a mai modern schnauzer legtipikusabb k�zvetlen �sei elhagyt�k az egyszer� tany�kat D�l-N�metorsz�gban �s olyan teny�szt�k kez�be ker�ltek, akiken kereszt�l eljutottak az els� kutyaki�ll�t�sokra �s kialak�tott�k a modern tiszta fajta alapjait.
Vess�nk egy pillant�st az �ltal�nos megjelen�s�kre. 1876-ban Dr. L.J. Fitzinger Der Hund und Seine Racen c. k�nyv�ben a pinscherek minden fajt�j�nak le�r�sa megtal�lhat�. El�sz�r is a seidenpinsch-t vagy selyempinschert eml�ti, melynek le�r�sa megfelel a mai Affenpinscher-�nek. Rokona a kleinen pinsch �s a rauhen pintsch, azaz a t�rpepinscher �s a t�rpeschnauzer. Sz�munkra fontos a glatten pinsch (modern n�met pinscher), �s tal�n m�g enn�l is fontosabb a grossen pintsch, amely a mai k�z�pschnauzernek felel meg. Azt �rja, hogy a grossen pinsch, k�zismerten a rattler (patk�nyfog�), egy �l�nk, f�rge kutya, amely j�l �rzi mag�t a h�zban �s az ist�ll�ban egyar�nt. B�tor, �s a patk�ny�l�sen t�l lehet r�ka- �s borzvad�szatra is haszn�lni.
Az 1876-os �v m�g fontosabb sz�munkra - el�sz�r neveztek be dr�tsz�r� pinschert egy ki�ll�t�sra Hamburgba. Ezel�tt a k�vetkezetes teny�szt�s m�g nem mer�lt fel, �s b�r a rattlereket j�l ismerte a sv�borsz�gi �s w�rttembergi vid�ki lakoss�g, n�mileg �sszezavart�k az elit fajtiszta kutya kedvel�ket, amikor a ki�ll�t�sra meg�rkeztek
A probl�m�t R. von Schmiedeberg a Der Hund c. lapban 1879. j�lius 17-�n megjelent level�ben veti fel. A lev�l fejc�me: "Mi az a pinscher?"
Senki nem adta meg neki a v�laszt, mivel 1879-ben nem volt speci�lis egyes�let �s a fajt�t m�g nem ismerte el a N�met Kennel Klub, �gy von Schmiedeberg a dolgot a saj�t kez�be vette. 1884-ben az angol W. Gordon Stables �ltal �rott kutyak�zik�nyv terminol�gi�i alapj�n megjelentette a Rassekenzeichen von Pinschern c. k�nyvet.  Azt �ll�totta, hogy ezeknek a kuty�knak tipikus n�met �r�ks�g�k van. Az �seiket illet�en t�bb n�zet alakult ki, �s az adott id�ben � nem tudta meg�llap�tani, hogy a pinscher fajta mikor v�lt sz�t dr�tsz�r� �s simasz�r� t�pusokra. Ezt a bevezet�st a r�vidsz�r� �s dr�tsz�r� pinscher (patk�nyfog�) el�g pontos le�r�sa k�vette. Ezt  az els� standardle�r�st elfogadta �s publik�lta a N�met Kennel Klub Bizotts�ga. A k�vetkez�k�ppen hangzik:
�tlagos s�lya 3,5-10 kg k�z�tt vagy af�l�tt van. K�nny�, er�s �s rugalmas. Durva dr�tsz�re van, fark�t felfel� tartja. Term�szete k�v�ncsi �s b�tor. F�radhatatlan temperamentuma van, �lland�an �ber indokolatlan zaj n�lk�l, tele van h�vvel an�lk�l, hogy veszeked�s vagy harap�s lenne. Ragaszkodik a gazd�j�hoz, szereti a lovakat �s hossz� utakon j� az �ll�k�pess�ge. K�pzett patk�ny- �s eg�rfog�, �ppen ez�rt igen keresett ist�ll�kba. Feje nem t�l vaskos, ink�bb hossz�. A lapos kopony�ja kiss� keskenyedik az eleje fel�. Hangs�lyos a stopja. Fogsorai szorosan z�r�dnak. A f�le v�gott. Nyaka k�zepes hossz�s�g�, er�s, sz�pen �velt, a b�r szorosan illeszkedik a torokn�l. A sz�r a lehet� legdurv�bb. A pof�j�n bajusz �s szak�ll tal�lhat�, s�r� szem�ld�ke van.
Sz�n: s�rg�s-v�r�s vagy s�rg�s-sz�rke. L�bai �s als� vonalai �ltal�ban vil�gosabbak vagy sz�rk�sfeh�rek.
Megengedett tov�bb� a feket�s, f�msz�rke vagy ez�stsz�rke sz�n.
Vagy egysz�n�, vagy s�rg�s-barna jegyek vannak szem�n, a pof�j�n �s a l�bakon. Lehet m�g egysz�n� len, sz�rk�sfeh�r vagy feh�r fekete foltokkal.
Az orr mindig fekete. A szemek �s karmok s�t�tek.
Von Schmiedeberg a fajta le�r�s�t a k�vetkez�k�ppen fejezi be:
Az, hogy n�pszer�s�ge ellen�re a fajt�nak nincs nagy sz�r�d�sa annak tudhat� be, hogy jelenleg divat Pugs fel� r�szrehajl�nak lenni. A teny�szt�st kiz�r�lag n�h�ny j� w�rttembergi teny�szt�re korl�tozt�k.
A rattler sz�m�ra ezen fajta standardnak a N�met Kutyafajta Nemes�t�k Egyes�lete �ltal t�rt�n� elismer�se hat�rozott kit�r�st jelentett. Azok a teny�szt�k, akik azel�tt energi�jukat n�pszer�bb fajt�kba fektett�k, meg�rtett�k ezen �rt�kes �shonos fajta jelent�s�g�t. Elkezdtek ennek megfelel�en teny�szteni, ki�ll�tani, �s - legf�k�ppen - a k�lyk�ket a N�met Kennel Klubn�l regisztr�ltatni. Ezen kezdeti id�szak legismertebb teny�szt�i voltak: Buger �s Essig Leonbergb�l, Max Hartenstein Plauenb�l, Schilbald Greizb�l, G�ller �s Siegel Stuttgartb�l, K�hn Ravensburgb�l �s Mulzer Dietmansriedb�l.
A kinol�gia n�metorsz�gi fejl�d�s�t Jean Burgartz kutyarajzol� 1884. �vi gy�ny�r� k�nyve bizony�tja. Handbuch zur Beurteilung der Racenreinhelt des Hundes c. k�nyv�ben 65 k�l�nb�z� fajta pontos rajza �s le�r�sa tal�lhat�. Eml�ti a glatthaarige pinscher-t, a rauhhaarige pinscher-t, a glatthaarige zwergpinscher-t �s a rauhhaarige zwergpinscher-t. Ezek megfelelnek a modern n�met pinschernek, a k�z�pschnauzernek, a t�rpepinschernek �s a t�rpeschnauzernek. A fajt�k jellemz�i azok, melyeket  von Schmiedeberg megadott a N�met Bizotts�g elfogadott. Durv�n megfelelnek a modern fajtale�r�snak. A legnagyobb elt�r�sek a m�ret �s a s�ly tekintet�ben vannak. B�r a sz�r sz�n�ben a sz�nt�nusok sz�lesebb sk�l�ja volt megengedett, azok a feket�t�l az ez�st-sz�rk�ig �s v�r�ses-barn�ig terjednek.
Azok az els� fajtarajong�k hat�rozottan nem aludtak: 1890-ben egy stuttgarti ki�ll�t�son k�zel sz�z sima- �s dr�tsz�r� pinschert vezettek fel. A pinscherek nemcsak N�metorsz�gban v�ltak egyre n�pszer�bb� �s elismertebb�, hanem k�lf�ldi szerz�k is utalnak r�juk.
Eur�p�ban a legfontosabb vonatkoz� irodalom Count Henri van Bylandt 1894. �vi �ri�s kutyaenciklop�di�ja. Les Races de Chiens c. m�v�ben azon id�k �sszes fajt�j�t - legyen az ismert vagy kev�sb� ismert - le�rja. A dr�tsz�r� pinschert 13 rajzon mutatja be. A kutya m�ret�t 30 �s 50 cm k�z� teszi, s�ly�t 8-t�l 16 kg-ig. Eml�t�st tesz r�la, hogy N�metorsz�gban ezeket a kuty�kat egyre gyakrabban h�vj�k rattler-nek vagy schnauzer-nek, �s a kisebb m�ret�eket t�rpeschnauzernek nevezik. Ez az els� alkalom, hogy egy k�nyv a schnauzer sz�t eml�ti.

Felhaszn�lt irodalom:
Dr. Hans Raeber: Schnauzer - Pinscher, Johan Gallant: The World of Schnauzers

Forr�s: HSPK klub�js�g 1997/4.
Szerkesztette: S�ndor Csaba �

Az els� n�met fajtaklubok

A dr�tsz�r� pinscher �s a dr�tsz�r� t�rpe- vagy minipinscher simasz�r� t�rsaikkal egy�tt a tizenkilencedik sz�zad utols� k�t �vtized�ben v�ltak n�pszer�v�. �gy az egyik n�met vid�ki kutyafajta megtal�lta �tj�t a ki�ll�t�si k�rbe �s folyamatosan ismertt� v�lt a d�ln�met sz�l�f�ld hat�rain t�l is.
B�r a fajta a vid�ki �tlagemberekhez �s nem a nemess�ghez tartozott, n�met �r�ks�ge m�gis figyelmet �rdemelt. Ez volt az oka annak, hogy 1895. elej�n Josef Berta az �sszes kutyakedvel�t arra sz�l�totta fel, hogy t�rekv�seiket �sszpontos�ts�k a k�l�nb�z� pinscher v�ltozatok szelekt�l�sa �s fejleszt�se �rdek�ben. Ilyen �tt�r�munka azonban csak egy befoly�sos klub �gisze alatt fejthet� ki.
1895. m�rcius 3-�n Nordhausenben tartottak egy el�zetes megbesz�l�st.  K�t h�nappal k�s�bb, m�jus 23-�n Seesen am Harz-ban megtartott alakul� �l�sen megalakult egy bizotts�g �s elfogadtak egy, a N�met K�pvisel� Bizotts�g �ltal m�r p�r �vvel kor�bban k�zz�tett fajtale�r�st. Negyven�vesen Josef Bert�t v�lasztott�k meg eln�knek. Egy �v (1901) kiv�tel�vel � vezette a klubot 1921-ig. 1900-ban a klubnak �tvenkilenc tagja volt; 1902-re Bert�nak a tagl�tsz�mot dupl�j�ra siker�lt n�velnie. 1902. v�g�n megjelent az els�, az 1895-t�l 1902-ig terjed� id�szakot �t�lel� t�rzsk�nyv.
Ez az els� t�rzsk�nyv tele van �rt�kes inform�ci�val. Az 1895-1902. k�z�tt bejegyzett kuty�kon t�l szerepelnek benne �ves k�zgy�l�sek jegyz�k�nyvei, b�r�i jelent�sek, versenyszab�lyzatok, el��r�sok �s hasonl� dolgok is.
A t�rzsk�nyvbe nemcsak a k�z�ns�ges almok ker�ltek bejegyz�sre, hanem �tvett�k a sv�jci vagy osztr�k t�rzsk�nyvbe kor�bban regisztr�lt kuty�kat is. Es�ly�k volt azoknak az ismeretlen sz�l�kkel rendelkez� egyedeknek is, melyeket ki�ll�t�sokon elismertek.
1902-ben a klubnak 114 tagja volt, melyek k�z�l 30 volt teny�szt�. A k�nyvben 353 bejegyz�s szerepelt 1880-ig visszany�l� sz�let�si d�tumokkal. A k�l�nb�z� fajt�k az al�bbiak szerint k�pviseltett�k magukat:

k�z�p schnauzer                     248 db
t�rpe schnauzer                        14 db
n�met pinscher                           8 db
t�rpe pinscher                           83 db

A b�r�i jelent�sekb�l l�that�, hogy a ki�ll�t�si nevez�sek sz�ma n�, de csak egy kev�s kutya felel meg az ide�lis fajta k�vetelm�nyeinek. A ritka championok a fajta pill�reiv� v�lnak.
1906-ban Kartell F�r sas Deutsche  Hundewesen n�ven �tszervezt�k a n�met ebteny�szt�k szervezet�t. Mint a legt�bb n�met fajtaklub, Berta Pinscher Klubja is a nemzeti klub tagj�v� v�lt, �s ez�ltal lett �s maradt az egyetlen, �sszes pinscher fajt�t k�pvisel� klub. Ez azt jelentette, hogy amikor a m�ncheni jog�sz, G. Zurhellen 1907-ben megalak�totta  Schnauzer-Klubot, azt az orsz�gos ebteny�szt� szervezet nem ismerte el. �gy Zurhellen saj�t �j t�rzsk�nyvet nyitott (f�lhivatalosan) a bajor schnauzertagok sz�m�ra.
Megkezd�d�tt a rivaliz�l�s, s�t m�g per is. A Bajor Schnauzer Klub 1910-ben adta ki els� t�rzsk�nyv�t. A klub alapszab�lya hat�rozottan lesz�gezi, hogy a klub c�ljai a fajtateny�szt�s, -fejleszt�s �s a dr�tsz�r� pinscher (schnauzer) n�pszer�s�t�se. Ez elt�r a Pinscher Klub alapszab�ly�t�l, melynek c�lja a pinscher v�ltozatok - azaz a dr�tsz�r� pinscher, a simasz�r� pinscher �s a t�rpe dr�tsz�r� illetve simasz�r� pinscher - teny�szt�s�nek el�seg�t�se.
Az els� vil�gh�bor� nem kis szerencs�tlens�get jelentett, �s annak befejez�se ut�n mindent �t kellett szervezni. Berta �s Zurhellen meg�llapodtak er�ik egyes�t�s�ben �s abban, hogy a k�t h�bor� el�tti klub egy z�szl� alatt folytatja tov�bb a munk�t. �gy 1918-ban megalakult a Pinscher-Schnauzer Verband. 1921-ben a klub �j hivatalos nevet kapott - Pinscher-Schnauzer Klub, 1895 e.V. (PSK) -, mely az �vek sor�n megmaradt.
Term�szetesen ma minden bejegyz�s egyetlen t�rzsk�nyvbe ker�l. Az els� "koal�ci�s" kiad�s 1924-ben jelent meg �s 13.474 bejegyz�st sz�ml�lt.

Az els� schnauzer fajtale�r�s

1. Term�szet, hasznoss�g �s �ltal�nos megjelen�s.
A schnauzer "Rattler" vagy "Ratcatcher" (patk�nyfog�) g�nynev�t annak k�sz�nheti, hogy eredetileg olyan k�rt�kony r�gcs�l�k, patk�nyok �s egerek irt�s�ra haszn�lt�k, melyek embereml�kezet �ta k�rt tettek az ember h�z�ban, f�ldj�n, ist�ll�j�ban �s kertj�ben. A h�z k�r�l a schnauzer verhetetlen h�z�rz�nek is bizonyul j� �szlel�k�pess�ge, megk�zel�thetetlens�ge �s idegenek ir�nt �rzett term�szetes gyan�ja miatt. A csal�d bar�tja �s a gyereket t�rsa; m�s sz�val a csal�di �s h�zi kutya saj�tos p�ld�ja. Ez az�rt mondhat� el, mert az etet�st �s gondoz�st illet�en nem ig�nyes, j� term�szete van �s megvesztegethetetlen�l megb�zhat�. Mindezek olyan karaktert biztos�tottak sz�m�ra, melyet egyszerre jellemez �vatos hidegv�rrel p�rosul� �l�nks�g, ugyanakkor nem tal�lhat� meg benne a m�s temperamentumos fajt�kra jellemz� idegess�g. Okoss�g�n�l, �rzelmi k�tel�kein�l �s kitart�s�n�l fogva gazd�j�nak ide�lis partnere ak�r gyalog, ak�r ker�kp�rral, szek�rrel vagy l�val. Egy j�kedv�, t�zes pajt�s, akinek �l�nk szemei �lland�an a cselekv�st �s tennival�kat keresik. Lelkes vad�szkutya sz�razon �s v�zen. Kitart� ellenfele a m�g n�la nagyobb �s er�sebb kuty�knak is, �s elsz�nts�g�nak �s sebess�g�nek k�sz�nhet�en gazd�j�nak megb�zhat� v�delmez�je. A schnauzer teh�t, minden szempontb�l igazi munkakuty�nak mutatkozik meg (soha nem luxus- vagy divatkutya). Kin�zete is ezt a meg�llap�t�st t�masztja al�: er�s, kompakt, munka-be�ll�totts�g� k�z�pm�ret�  kuty�ra jellemz� kvadratikus test, er�s mancsok �s l�bak, er�s  �llkapocs eg�szs�ges harap�ssal, �l�nk s�t�t szemek �s fekete orr, d�s szem�ld�k �s durva pofaszak�ll, v�z�ll� dr�tsz�r, nem felt�n� sz�n. A schnauzer megjelen�se,  melyet �r�k�lt szellemi �s fizikai k�pess�gei  n�velnek, az er� �s nemess�g t�k�letes egyens�ly�t sugallja.

2. Fej.
Er�s. hossz�k�s, a f�lekt�l a szemekig majd fokozatosan az orrhegyig keskenyed�. A test t�meg�vel harmoniz�l, hossz�s�g�ban (az orrhegyt�l a koponyacsontig) pedig 1:3 ar�nyban �ll a a h�t hossz�val (az els� h�tcsigoly�t�l a farokt�z�sig). A fej fels� r�sze (a tark� a homlok kiindul�pontj�ig) a f�lek k�z�tt enyh�n sz�les - de nem sz�lesebb, mint a fej teljes hossz�nak 2/3-a - lapos r�nctalan homlokkal; j�l izmolt, de nem t�l er�senn fejlett pof�val. A f�lek szimmetrikusan v�gottak, magasan t�z�ttek �s figyel� �llapotban emelve tartottak. A szemek k�zepes m�ret�ek, ov�lisak, el�re n�znek �s s�r� szem�ld�k �vel felett�k. Az er�teljes pofa (a stopt�l az orrhegyig), amely teljes harap�st foglal mag�ban, 4:5 ar�nyban �ll a koponya hossz�val; enyh�n tompa �k alakban v�gz�dik �s sz�r�s pofaszak�ll bor�tja. A pofa az orrh�ddal p�rhuzamosan fut a homlok �ltal alkotott vonal meghosszabb�t�s�ba. Az orrhegy teljes �s fekete. Az ajkak szorosak, nem �llnak ki. Er�s, eg�szs�ges oll�s harap�s  jellemzi j�l fejlett �s tiszta feh�r fogakkal.

3. Nyak.
Nem t�l r�vid, a b�r szorosan illeszkedik a torokra (sz�raz nyak). A nyakszirt er�teljes �s enyh�n �velt.

4. Mells� r�sz.
A v�llak laposak, j�l visszahajlottak �s j�l izmoltak. A mells� l�bak (fel- �s alkar) egyenesek, oldalr�l n�zve nincsen �v�k.

5. El�mell.
Enyh�n sz�les l�that�, er�s szegycsonttal. A mellkas m�ly �s legal�bb a k�ny�kig ereszkedik, majd fokozatosan emelkedik az �gy�k fel�. A bord�k j�l �veltek. A h�t stabil �s egyenes, r�vid, j�l fejlett �gy�kkal. A test kvadratikus fel�p�t�s�: a test hossza egyenl� a marmagass�ggal. A has enyh�n felh�zott.

6. Farok.
Magasan t�z�tt, kinyomva tartott �s 3 vagy 4 iz�letig csonk�tott.

7. H�ts� r�sz.
A combok enyh�n d�ltek �s laposak, de j�l izmoltak. A h�ts� l�bak (fels� �s als� combok) el�sz�r f�gg�legesek a t�rdig; a t�rdt�l a cs�nkig egy vonalban vannak a fels� nyakvonal meghosszabb�t�s�val (a tark�t�l a marig); a cs�nkt�l a f�ldig pedig mer�leges.

8. Mancsok.
R�videk, kerekek; a l�bujjak z�rtak �s �veltek ( macskamancs); s�t�t k�rm�k �s er�s p�rn�k.

9. Sz�r.
S�r�, er�s �s a h�ton hull�mos - ha ellent�tes ir�nyb�l n�zz�k - ink�bb felfel� �ll�, nem r�vid, nem is fekszik laposan. A f�leken, a homlokon, a l�bakon �s a mancsokon r�videbb.

10. M�ret.
Kb. 40 cm-t�l 50 cm-ig terjed� marmagass�g.

11. Sz�n.
Teljesen s�-bors sz�n�rnyalatok vagy hasonl� s�rt�s egyenl� sz�nkever�kek, vagy egysz�n� fekete.

12. Hib�k.
T�l k�nny� test, t�l magas vagy alacsony l�bak. T�l durva vagy t�l kerek koponya, r�ncos homlok, oldalt hordott vagy rosszul v�gott f�lek. T�l vil�gos szemek (vil�gos s�rg�s vagy vil�gos sz�rk�s k�r�kkel). Er�s, ki�ll� pofacsont. Toka. El�re- vagy h�traharap�s. R�vid, p�tty�s vagy keskeny orr. T�l hossz� h�t, nyerges, p�pos vagy t�l laza. Hord�mell. Meredek, csapott far. Laza k�ny�k�k, teh�ncs�nk. Meredek els� r�sz. Sz�t�ll� l�bujjak �s t�l hossz�, lapos mancs. T�l r�vid, sima, t�l hossz�, puha, selymes, hull�mos vagy gyapjas sz�r. Teljesen feh�r, foltos, pettyes, v�r�s vagy korp�s sz�nek. A mellen l�v� kis feh�r folt vagy cs�k csak sz�ps�ghib�nak �s nem teny�szt�si hib�nak tekintend�.

A K�ZEPEK �S T�RP�K SZ�RMAZ�SA

Az egy�rtelm�, hogy a schnauzerek korai id�szak�ban nem volt olyan vil�gos elhat�rol�d�s a k�z�p �s t�rpe schnauzerek k�z�tt, mint ma. S�t, �ri�s schnauzerr�l sem tettek egy�ltal�n eml�t�st. Ha megn�zz�k, hogy err�l a k�l�nb�z� szerz�k mit �rtak, �rdekes lehet az els� fajtastandardek vizsg�lata.
Josef Berta Pincher Klubj�nak standardja 1902-ben a m�retr�l �s a s�lyr�l az al�bbiakat �rja: a m�ret a helyenk�nt jellemz� t�pusokt�l �s fekv�st�l f�gg�en 30 �s 45 cm-es marmagass�g k�z�tt mozog. Az ennek megfelel� s�ly 8-10 kg. El�nyben kell r�szes�teni az egys�ges �s munkaorient�lt k�zepes m�retet.
Dr. Zurhellen Bajor Schnauzer Klubj�nak standardja 1907-ben m�g pontosabb a megjel�lt 40, max. 50 cm-es m�rettel. Ez a kutya k�pess�geinek le�r�s�val egy�tt nem tesz eml�t�st a t�rpe v�ltozatr�l.
A Pinscher Klub 1895. �vi alap�t� okirata m�g azt is r�gz�ti, hogy a klub el�seg�ti a dr�tsz�r� pinscher, a simesz�r� pinscher �s a t�rpe simasz�r� pinscher eg�szs�ges fejl�d�s�t, figyelmen k�v�l hagyva �gy a kisebb dr�tsz�r� t�pust.
Ez�rt fontos ma �gy �rtelmezn�nk, hogy az igazi �s eredeti schnauzer a k�zepes m�ret� vagy k�z�p schnauzer.

A k�z�p schnauzer

A Pinscher Klub els� t�rzsk�nyv�ben (1902) l�v� �sszes 353 bejegyz�s k�z�l 248 volt dr�tdsz�r� pinscher (k�z�p schnauzer), amelyek �gy jelent�s t�bbs�gben voltak.
A bejegyz�sek azt mutatj�k, hogy a szelekt�v tenys�zt�s val�di alapjait a plaueni Max Hartenstein fektette le, aki Plavia nev� kennelj�ben 1880-ban kezdte a schnauzerek teny�szt�s�t. K�s�bb �t ebben t�bben is k�vett�k m�g az els� vil�gh�bor� el�tt.
T�ny az, hogy azokban az id�kben haladt legink�bb el�re a szelekt�v teny�szt�s. Ennek egyszer� bizony�t�ka az, hogy a r�gi von Schmiedeberg fjatale�r�st a Pinscher Klub meg�j�totta �s els� t�rzsk�nyv�ben k�zz�tette (1902). A v�ltoz�sokban kiemelt�k a hosszabb fejet, az egyenes h�tat �s az er�teljes megjelen�st. A m�ret 30 �s 45 cm k�z�tt v�ltozott, de a munkaorient�ltabb nagy m�ret els�bbs�get �lvezett. El�nyben r�szes�tett�k a s�-bors sz�nt az egyszer� feket�vel szemben, de m�g elfogadott volt a v�r�ses-barna �s s�rg�s-barna �rnyalat is. A fak� sz�n �s a feh�r foltok m�r hib�nak sz�m�tottak.
Az abb�l az id�b�l sz�rmaz� b�r�i feljegyz�sek egy�rtelm�en el�nyben r�szes�tik a k�l�nb�z� �rnyalat� egys�ges s�-bors sz�nt az egys�ges feket�vel szemben.
B�r az els� t�rzsk�nyv fot�in szerepl� kuty�k t�bbnyire j� min�s�g�ek, azok a fel�p�t�st, sz�nt �s sz�rt tekintve k�l�nb�z� t�pus� kuty�kat �br�zolnak. N�h�nyuk ugyanakkor k�zel �ll a mai fajtale�r�shoz. Hangs�lyozni kell tov�bb� azt is, hogy ezeket a kuty�kat nem trimmelt�k vagy ny�rt�k, hanem term�szetes �llapotukban mutatt�k �ket be. �ltal�ban v�ve a szak�ll r�videbb de er�sebb volt, ez azonban m�gsem rontott a tipikus schnazer arckifejez�sen.
Ami a sz�nt illeti, 1900-t�l az els� vil�gh�bor� kezdet�ig, 1914-ig hat�rozott fejl�d�s ment v�gbe. Az igazi sikert ugyanakkor csak a h�bor� ut�n �rt�k el, amikor a Schauzer Klub �s a Pinscher Klub �sszeolvadt. Az a t�ny, hogy �gy m�r egy egys�ges klub k�pviselte a fajt�t, �s hogy a m�ncheni �tt�r�k �s szak�rt�k csatlakoztak a k�lni bizotts�g soraihoz, igazi robban�st jelentett a schnauzer sz�m�ra. A m�ncheni Felix Ebner volt az 1923-ban megjelent el�s k�z�s t�rzsk�nyv felel�s kiad�ja. 697 oldalas volt �s 13.474 bejegyz�s �llt benne. A hatalmas fejl�d�s bizony�t�kak�nt a k�nyvben szerepelt egy teljesen �tdolgozott fajtale�r�s a schnauzerre, a t�rpe schnauzerre, az �ri�s schnauzerre, a pinscherre, a t�rpepinscherre �s az Affenpinscherre, minden fajt�ra, amely az�ta k�pviseltette mag�t a klubban. Ez jelzi, hogy a klub - k�l�n�sen az egyes�l�st k�vet�en - el�rte azt, hogy rend lett a kor�bbi pinscher �sszevisszas�gban. Most m�r tudott hat�rozott utas�t�sokat adni, hogy a szelekci�nak milyen ir�nyba kell menni.
A schnauzer �j fajtela�r�s�nak tanulm�nyoz�sa igen l�nyeges. A fajtajegyek - k�l�n�s tekintettel az �ltal�nos megjelen�sre - v�ltozatlanok maradtak. Ugyanakkor van n�h�ny m�dosul�s, amelyek a fajta tov�bbi fejl�d�se szempontj�b�l jelent�sek lesznek. A megengedett sz�neket s�-borsra �s egysz�n� feket�re korl�tozt�k. A m�retet 40 �s max. 50 cm k�z�tt hat�rozt�k meg. A fej hossz�nak az orrhegyt�l a tark�ig 1:3 ar�nyban kell �llnia a test hossz�val. A nyak er�s maradt, de nem lehet r�vid. A h�ts� r�sznek a cs�nk iz�let�t�l p�rhuzamosnak kell lennie a fels� nyakvonal meghosszabb�t�s�val. A has felh�zott. Ezek a m�dos�tott r�szletek nem befoly�solt�k a t�pust. Ezek  fejl�d�st jelentettek, c�ljuk a fajta finom�t�sa volt.
Az 1920-as �s 1930-as �vek meghozt�k a cs�csot. 1924-34 k�z�tt t�bb mint 10.000 schnauzert regisztr�ltak a Pinscher-Schnauzer Klub (PSK) t�rzsk�nyv�ben. N�h�ny champion ki�ll�t�sra 300-n�l is t�bb schnauzert  neveztek. Azon id�k legh�resebb �s legt�pusosabb schnauzere Ch./Int.Ch. Gauner v. Egelsee volt, akit 1926-ban Rapp �r teny�sztett. K�ts�gtelen, hogy m�g ma is felvenn� a versenyt a legjobb ellenfelekkel. A II. vil�gh�bor�, �s annak emberre �s legjobb bar�tj�ra tett puszt�t� hat�sa ellen�re a schnauzerteny�szt�s az 1940-es �vek v�g�re j�l utol�rte mag�t.
Azon n�h�ny h�bor� el�tti teny�szt� mellett, aki folytatta, megeml�thet�nk m�s vezet� kenneleket is: Hartman asszony (v. Silberhal), Haidle asszony (v. H�hnerhof-Ruit), Walter asszony (v. Hartzloh), Gerth asszony (v.d. Munteren Gesellen), valamint Rothe asszony �s �r (v. Hahlweg).
Roth�k a teny�szt�st Pfeffer v. Volken-nel kezdt�k, akit az USA-ban teny�sztettek �s akinek �sei L�mpli Arnswalde-re �s Flott Pfeff-re vezethet�k vissza. Rothe �r vil�gh�r� fot�s, akinek a legszebb egyedi schnauzerk�p gy�jtem�ny volt a tulajdon�ban.
G.Gerth asszony az �vek sor�n a k�z�p schnauzerekr�l �s �ri�s schnauzerekr�l egy teljes �s igen jelent�s inform�ci�s adatbankot hozott l�tre.
Ha k�z�p schnauzerekr�l van sz�, azt is meg kell n�zni, hogy a fekete sz�nv�ltozat mikor ker�lt el�. Tudjuk, hogy Max Hartensteinnek volt egy saj�t teny�szt�s� fekete k�z�p schnauzere a Pinscher Klub 1895. �vi megalakul�sa el�tt. A legkor�bbi fajtale�r�s a feket�t elismert sz�nk�nt eml�ti. R�gi regisztr�ci�s k�nyvekben l�thatjuk, hogy fekete k�lyk�k elsz�rtan megjelentek s�-bors sz�l�kt�l sz�rmaz� almokban.
Ugyanakkor n�h�ny teny�szt� m�gis csak az 1930-as �vekben pr�b�lkozott fekete k�z�p schnauzerek teny�szt�s�vel. Elmondhatjuk, hogy az �sszes fekete k�z�p schnauzer a v. Muldental, a v. Ahorntal �s a v. Hagenstein kennelekre vezethet� vissza, amelyek azokban az id�kben a legjobbak voltak. Er�fesz�t�seiket a h�bor� ut�n folytatt�k.
Hogy legyen elk�pzel�s�nk a sz�nek v�ltoz�s�nak ir�nyvonal�r�l, hasonl�tsuk �ssze a PSK-ban regisztr�lt e k�t sz�n� k�z�p schnauzerek sz�m�t:

1945. - 244 db, melyb�l 24 (10%) fekete
1959. - 700 db, melyb�l 204 (30%) fekete
1969. - 807 db, melyb�l 256 (30% felett) fekete
1990. - 962 db, melyb�l 419 (kb. 40%) fekete

Ez az ar�ny t�bb�-kev�sb� m�ig is megmaradt.
Elmondhatjuk tov�bb� azt is, hogy az elm�lt �vtizedben Eur�p�ban ki�ll�tott fekete k�z�p schnauzerek tagadhatatlanul azt bizony�tj�k, hogy ez a fajta nagyon sokat behozott a s�-bors sz�nv�ltozattal szembeni 30 �ves lemarad�s�b�l.
1956-ban �jra �tdolgozt�k a fajtale�r�st. A megv�ltoztatott r�szletek m�r gyakran �rezhet�ek voltak a legjobb h�bor� el�tti kuty�kn�l is. Elmondhatjuk, hogy 75 �v szelekt�v teny�szt�s ut�n el�rt�k a t�k�letes szintet. A fel�lvizsg�lt standardben le�rt kutya �ltal�nos megjelen�s�ben fejl�d�tt. Az alak, a fel�p�t�s �s a sz�r t�k�letesen harmoniz�l a szellemi �s fizikai k�pess�gekkel, melyek le�r�s�t az �vek sor�n nem v�ltoztatt�k meg. Ez azt jelenti, hogy b�r a schnauzer sokat finomult �s egys�ges�lt, a felel�s hat�s�gok nem engedt�k, hogy a fajta divatkuty�v� v�ljon, semmibe v�ve a falusi sz�rmaz�st �s a szellemi �s fizikai k�pess�geket.
Tegy�nk egy gyors �ttekint�st, hogy a Felix Ebner �ltal 1923-ban kiadott standard �ta milyen v�ltoz�sok k�vetkeztek be. Az 1956. �vi rev�zi� a fej �s a h�t 1:2 ar�ny�t hozta. A hangs�ly a kvadratikus ar�nyokra helyez�d�tt �t - azaz a marmagass�g egyenl� a testhosszal. A nyak nemesen �vel �s fokozatosan a v�llban folytat�dva er�t sug�roz. A h�t nem egy teljesen egyenes r�d, hanem a mar fel� nemesen �vel� nyak hajl� vonal�nak folyamatos meghosszabb�t�sa. Egyenes szakaszban folytat�dik tov�bb az enyh�n kerek�tett far fel�, majd a a magasan t�z�tt, az �ramutat� 2 �rai �ll�s�ban tartott farokban v�gz�dik. J�k az els� �s h�ts� sz�gel�sek. A sz�n egysz�n� feket�re �s s�-borsra korl�toz�dik megfelel� s�t�t maszkkal. A s�-bors sz�n eset�n a k�zepes fed�sz�r t�nus �s az egyenletes eloszl�s� sz�rke aljsz�rzet az ide�lis. A m�ret 45-50 cm-re korl�toz�dik.

Irodalom: Johan Gallant - The World of Schnauzers
Ford�totta:      N�meth Ildik�
Szerkesztette: S�ndor Csaba �

K�sz�lt a HSPK klub�js�g r�sz�re, 1997